Íme Blaskó Ferenc 2008. március 14-én kelt levele, amelyet Gyurcsány Ferencnek írt. Valamilyen okból elveszítette akkor tanúsított tisztánlátását és rendkívüli bátorságát, ezért most átvette a Kossuth-díjat. Pedig levelének sajnos minden betűje igaz. A dőlt betűs szavak csak az személycserék miatt szorulnak frissítésre.

Miniszterelnök Úr! Megkaptam az értesítést, hogy március 15-én Kossuth-díjjal tüntetnek ki. A Kossuth-díj minden művész életének megkoronázása, a legszebb kitüntetés, amelyet művész Magyarországon elérhet, amelyre mindenki vágyik, aki ebben a hazában művészettel foglalkozik. Én is nagyon vágytam erre. Álmodoztam róla, mi lesz, ha egyszer, talán eljön az ideje, hogyan fogom átvenni. De a Kossuth-díjat én most visszautasítom, mert tiltakozni szeretnék. Tiltakozni Ön ellen! Egy ember ellen, akit a sors szeszélye ennek a gyönyörű országnak az élére sodort, és aki visszaélt ezzel a lehetőséggel. Ön ezt az országot tönkretette, kiárusította. Elpusztította az emberek hitét, szegénységbe, nyomorba, kilátástalanságba, depresszióba süllyesztette Magyarországot. Ma már nincs az az értelmes ember - baloldalon sem -, aki ne látná, érezné, tudná, hogy katasztrófa felé tartunk.

A közgazdászok, tudósok, jobb- és baloldalon egyaránt, fogják a fejüket, az Ön elhibázott lépései miatt. Ez tragédia, ez vétek, ez bűn! És nincs alkotmány, törvény, jog, mely megálljt parancsolna ennek?! Miniszterelnök Úr! Nem óhajtok Önnel kezet fogni! Ha megtenném, nem simogathatnám meg soha többé a gyermekeim arcát, feleségem kezét. El kellene tartanom magamtól örökre a kezem, mint Őze Lajos Az ötödik pecsét című film végén. Kossuth-díjamat, amelynek egyébként végtelenül örülök és köszönöm azoknak a művésztársaimnak, akik méltónak találtak engem erre a kitüntetésre - ezennel tiltakozásom jeléül nem fogadom el, átvenni nem kívánom! Majd boldogabb időkben, amikor ismét demokrácia lesz Magyarországon; amikor nemzeti ünnepeinket nem megfélemlítetten, kordonok között, összeverten, lehajtott fejjel ünnepeljük; ha majd a szavak ismét visszanyerik eredeti jelentésüket: erkölcs, morál, igazság; ha a hazugot nem igazmondónak nevezik; a csalót, tolvajt megbüntetik; következménye lesz az emberek rafinált manipulálásának, becsapásának és a cinikus dölyfös önkény befejeződik - ó, Istenem, ugye így lesz? - akkor majd örömmel és boldogan veszem át a Kossuth-díjat. Sólyom László köztársasági elnök úrtól és Szili Katalin házelnök asszonytól mélyen elnézést kérek. Remélem, megtalálom a módját, hogy őket kiengeszteljem.

Blaskó Péter